Oldalak

A fejlécben látható kép az Esztelnek-Csángotelep iskolájának udvarán található keresztről készült.

vasárnap, július 27, 2014

Néhány kép K. Zoltán szemszögéből a Szent Anna-tóról és környékéről

Jókai Mór - Szent Anna-tó 
„… Erdély legköltőibb helyét láttam. Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava… Háromezer lábnyi magasban a tengerszint felett, körös–körül ezerkétszáz lábnyi magasban a bércek által képzett medencében, vad erdők árnyékában terül el egy gömbölyű, nagyszerű tengerszem, melynek körülete egy negyedrész mérföldet meghalad. Sima tükörlapja sötétzöld a belenéző erdős bércektől, a legnagyobb vihar sem ingatja azt meg, hab sem fodorul rajta. A körülfekvő bércek ideforduló oldalát cser és bükk fedi, míg a tó partján körül roppant fenyők emelkednek, mint egy sötét rámába fogva az ércvilágú vízlápot.” 

A muzulmánok szolidaritásukról biztositották a keresztényeket

Az a boldogság, amelyet Isten az ember számára megálmodott, felbecsülhetetlen érték… - hanganyag


A mai szentírási szakaszok alapgondolatát röviden így fogalmazhatnánk meg: az a boldogság, amelyet Isten az ember számára megálmodott, felbecsülhetetlen érték, óriási kincs, aminek megszerzéséért érdemes minden áldozatot meghozni.

fiú csapat tábor 2014

Az a boldogság, amelyet Isten az ember számára megálmodott, felbecsülhetetlen érték, óriási kincs... - Évközi 17. vasárnap

A mai szentírási szakaszok alapgondolatát röviden így fogalmazhatnánk meg: az a boldogság, amelyet Isten az ember számára megálmodott, felbecsülhetetlen érték, óriási kincs, aminek megszerzéséért érdemes minden áldozatot meghozni.

Az ószövetségi olvasmányban Salamon király trónra lépése után imájában nem evilági gazdagságot kér Istentől, hanem bölcsességet, kellő okosságot népe vezetéséhez. Mindenekelőtt, fogékony szívet, hogy megértse Isten akaratát, engedelmes lelkületet, hogy teljesíteni is tudja azt.
A bölcsesség ebben az esetben nem valami furfangosság, nem másokat kijátszó életművészet. A bibliai bölcsesség az Istennel való együttgondolkodás, azonosulás vele, akaratunk alárendelése Isten akaratának. Mivel Salamon lelki dolgot kér, Isten jutalmul gazdagságot, hírnevet és hosszú életet is ad neki. Salamon kérése megmutatja nekünk, hogy az igazi bölcsesség többet ér a föld minden kincsénél, és ezt egyedül Isten adhatja meg.

A szentleckében Pál apostol arra a megdöbbentő és varázslatos titokra emlékezik, hogy Istennek nincs más célja az emberrel, mint hogy megdicsőítse, azaz minden álmát felülmúló boldogsággal ajándékozza meg. Viszont Isten célja akkor valósulhat meg, ha az ember az igazi bölcsességgel rendelkezve, törekszik hasonlóvá válni Krisztushoz, ha az ő tanítása szerint él. Mivel Krisztus a szenvedés és a halál által részesült a feltámadásban és a dicsőséges örök életben, a mi életünk is ezen az úton érheti el a teljességét, juthat el végső céljához, az örök boldogságba. 

A mai evangéliumi szakasz, az Országról szóló példabeszédekkel Jézusra, a megtestesült Bölcsességre mutat, aki megtanítja az embereknek a mennyek országa meghódításához szükséges bölcsességet. A példabeszédben kifejtett tanítása rendkívül eleven, megrázza a szívet-lelket, és így cselekvésre késztet.

Az Úr Jézus az evangéliumi hasonlatokkal az Isten boldogító jelenlétével egyenértékű mennyek országának felbecsülhetetlen értékéről beszél, és az ezzel kapcsolatos helyes emberi magatartásformákra buzdít. Jézus a mennyek országát a szántóföldbe rejtett kincshez hasonlítja. A példabeszédben szereplő ember megtalálja, örömében fogja magát, eladja mindenét, és megveszi a kincset rejtő földet. Eljárása sokak számára érthetetlen, mégis helyes.
Hasonló a helyzet a mennyek országát megtaláló ember esetében is. Aki fölfedezi ezt az országot, az Istennel való boldogságot, eladja mindenét, azaz elutasítja mindazt, ami Isten közelségét, Istennel való személyes kapcsolatát akadályozná. A kincsről nem tudó emberek szemében ostobának, élet idegennek látszik. Ő azonban boldog, és tudja, hogy amit tesz, jól teszi.
Ugyanezt tanítja a másik hasonlat is, amelyben Jézus azt hangsúlyozza, hogy az országot keresni is kell. A példázatban szereplő kereskedő igazgyöngyöt talál, felszámolja, eladja mindenét, csakhogy birtokolhassa, megvásárolhassa ezt az értéket. Mindaz, akinek nincs tudomása az igazgyöngyről, s csak a kereskedő önkiüresítését látja, bolondnak tartja emberünket, aki látszólag tönkreteszi saját egzisztenciáját, megélhetését. A gyöngy birtokosa azonban biztos a dolgában.
Ugyanígy van, a mennyek országát kereső ember esetében is. Amikor az országra rátalál, merészen elutasítja minden látszólagos értékét, mert tudatában van annak, hogy ez a birodalom a bizonytalan és gyorsan tovatűnő földi lét garanciáival szemben minden álmunkat felülmúló életet, örömet és örökkévalóságot ígér.

Mindkét hasonlatban egy kincs felfedezéséről van szó: az első ember véletlenül akad rá, a második tudatosan keresi. Mindkettő siet azonban, hogy mindenét eladja, és megszerezze azt. A mennyek országa – az Evangélium, a kereszténység, a kegyelem, Isten boldogító jelenlétének megtapasztalása, a barátság Istennel – az a kincs, amely ugyan rejtve, de mégis jelen van a mi világunkban. Sokan vannak egészen a közelében, s mégsem fedezik fel, vagy ha felfedezték, nem becsülik értéke szerint, vagy nem sokat törődnek vele, és a földi országnak, az e világnak adják az elsőbbséget. Jobban szeretik a gazdagságot, a szenvedélyeket, a pillanatnyi földi örömöket.
Csak az határozza el, hogy megszerzéséért „minden javát eladja”, aki tanulékony szívvel meg tudja különböztetni a jót a rossztól, az igazi boldogságot, a látszat boldogságtól, az örökkévalót a mulandótól, a látszatot a lényegtől. Igaz, Jézus nem keveset kér az Ország elnyeréséért, hanem mindent. De az is igaz, hogy nem keveset ígér, hanem mindent: örök életet, az Istennel való örök és boldogító közösségben.

A szentírási szövegek nemcsak a kortársaknak szóltak, hanem határozott kérdéseikkel bennünket is megszólítanak. Vajon tudatosítottuk-e már, hogy Isten milyen felbecsülhetetlen értékű életet készített számunkra? S ha igen, úgy irányítjuk-e életünket, mint a hasonlatok emberei? Vagy még mindig vannak vélt kincseink, amelyek akadályozzák, hogy elnyerhessük az igazi értéket, magát Istent? Ha őszinték vagyunk, nyilvánvaló, hogy ezekre a kérdésekre nem tudunk egyértelműen válaszolni. Éppen ezért legalább a jövőben igyekezzünk a példázat embereinek nyomába lépni. Próbáljunk megszabadulni látszat-értékeinktől, evilági csecsebecséinktől, hogy elnyerhessük a maradandó boldogság kincsét és az örök élet igazgyöngyét.

Ha a földi élet megőrzéséért az ember hajlandó minden javát feláldozni, miért ne kellene még inkább így tennie örök élete elnyeréséért? A tengerbe vetett hálóról, a halászat végén a jó és a rossz halak elválasztásáról és a hitványok kiszórásáról szóló példabeszédnek is ugyanez a végkövetkeztetése.
A fontosak nem az ideiglenes, a néhány napig, óráig tartó helyzetek, hanem a végsők, a döntőek és örökkévalóak. Ezeket az utóbbiakat azonban az időben, a jelen pillanatban készíti elő az, aki igazi bölcsességgel cselekszik. Nem elég tehát a példabeszédet meghallgatni, meg is kell azt érteni. „Megértettétek mindezeket” (51), kérdezi Jézus hallgatóitól.
Nem elvontan, általánosságban kell megérteni, nem is másokra vonatkoztatva, hanem önmagunkhoz, az élethez való konkrét viszonyban, személyes kapcsolatainkban. Aki így érti meg a példabeszédet, az lesz Jézus igazi tanítványa, aki – Jézus szavai szerint – „hasonlít a házigazdához, aki kincseiből újat és régit hoz elő” (52). Ez azt jelenti, hogy az újban, az újszövetségi szentírásban, és a régiben, az Ószövetségben meg tudja találni magatartásának, életvitelének bölcs mértékét.
Akkor aztán sem az Ország meghódításához szükséges lemondások, sem az élet megpróbáltatásai nem döbbentik meg, megérti ugyanis, hogy nem a földi, hanem az örök boldogság a fontos. Arról is meg van győződve, hogy „akik Istent szeretik, azoknak minden a javukra válik” (Róm 8,28).

Befejezésül Szent Anzelm szavaival könyörögjünk: „Ó, Uram, Istenem! Add meg nekem azt a kegyelmet, hogy teljes szívemből vágyódjam utánad, és hogy így vágyakozva keresselek és megtaláljalak Téged. És ha megtaláltalak, szeresselek Téged, és az irántad való szeretetem meggyűlöltesse velem azokat a dolgokat, amelyektől megváltottál és megszabadítottál bennünket! Ámen.”

szombat, július 26, 2014

Hogyan imádkozzak?

Az imádság a lélek Isten felé fordulása és emelkedése. (Kovács Zoltán fordítása)

BOLDOGSÁG

Isten nem akarja, hogy életünk félelemben, békétlenségben, gyűlöletben vagy bármi rossz dolgok között teljen. "Én azért, jöttem, hogy életetek legyen és bőségben éljetek." - mondja. (Fordította Kovács Zoltán)

péntek, július 25, 2014

A bagdadi káld segédpüspök kérdése a nyugati világhoz: miért hallgattok?

Az otthonaikból elűzött iraki keresztények drámai helyzetéről Giorgio Lingua érsek, iraki apostoli nuncius július 22-én, személyes kihallgatáson tájékoztatta a pápát. Ugyancsak nagy aggodalmának adott hangot a moszuli keresztények üldöztetése miatt az olasz külügyminiszter Brüsszelben, az EU ülésén. A Vatikáni Rádió olasz műsora interjút készített Shlemon Warduni bagdadi káld segédpüspökkel, aki a Moszultól 80 km-re, keletre fekvő Erbil városban fontos találkozón vett részt a helyi hatóságokkal.

A főpásztor elmondta, hogy a pátriárkával együtt az ország északi részében tartózkodnak és megpróbálják elemezni ezt a rendkívül súlyos helyzetet. Hogyan lehetséges, hogy az emberi méltósággal ennyire ellentétes dolgok megtörténhetnek? Isten és az ember ellen elkövetett tettek. A káld főpásztorok megbeszélést folytattak Kurdisztán elnökével, aki megígérte: vagy mindnyájan elmennek a térségből, vagy mindannyian ott maradnak – kurdok és keresztények. A hatalmon lévőkről kifejtette: nincs lelkiismeretük, mert ilyen borzalmas dolgokat követnek el gyermekek, idősek, betegek ellen. A kurd elnök védelméről biztosította a keresztényeket.

Miért nem tartják tiszteletben a keresztények jogait? – tette fel a kérdést Warduni segédpüspök. Az egész világhoz szólt: Miért hallgattok? Miért nem beszéltek? Vannak, vagy nincsenek emberi jogok? És ha vannak, hol vannak? Mindenekelőtt fel akarjuk ébreszteni az egész világ lelkiismeretét: hol van Európa? Hol van Amerika?

Arra a kérdésre, hogy az iraki lakosság hogyan válaszol a szélsőséges iszlámisták támadásaira, Shlemon Warduni a következőket válaszolta:

„Idáig ők is hallgattak, mint az egész világ. Most őket is megkértük, hogy tegyenek valamit, hiszen 1400 éve élünk együtt”.

A bagdadi káld segédpüspök az egész világhoz intézte szavait: „Kedves barátaim, a világ összes embere, tegyetek valamit legalább a jogok védelme érdekében! Mondjátok mindenkinek, hogy kössenek békét, hagyják abba a fegyverkereskedelmet! Hallottuk, hogy a gerillák között több mint kétezren Európából jöttek! Bérencek, akik Európából érkeztek! Ez is nagyon fájdalmas számunkra és meglepő! Hogy létezik, hogy egy belga vagy egy svájci idejön?

Kétezren jönnek, hogy harcot indítsanak az ártatlan keresztények ellen… Mi azért mindenkiért imádkozunk, imádkozunk a békéért, és mindenkit arra kérünk, hogy imádkozzon ezeknek az embereknek a biztonságáért, akik víz, áram nélkül élnek. Szükségük van mindenki segítségére” – hangzott Warduni bagdadi káld segédpüspök segélykiáltása.

(vm)

Néhány kép K. Zoltán szemszögéből a gelencei Szent Imre templomról és az esztelneki Csángótelepről és környékéről


csütörtök, július 24, 2014

Ferenc pápa családjával együtt fogadta a szudáni fiatalasszonyt, akit keresztény hite miatt halálra ítéltek

Meriam Ibrahim, a 26 éves fiatal szudáni nő, akit hitehagyás miatt halálra ítéltek, végre kiszabadult és július 24-én, csütörtökön reggel Rómába érkezett amerikai állampolgárságú férje és két kisgyermeke kíséretében. Két hónapos kislánya Kartúm börtönében született. Róma Ciampino repülőterén Matteo Renzi miniszterelnök és felesége, valamint az olasz külügyminiszter fogadták a családot, hangsúlyozva, hogy ez a nap „ünnepnap”.

P. Federico Lombardi SJ csütörtökön koradélután közzétett tájékoztatója szerint Ferenc pápa 13 órakor a Szent Márta házban fogadta a szudáni családot. Jelen volt Lapo Pistelli olasz külügyminiszter helyettes is, aki szerdán Szudánba utazott, hogy lezárja a diplomáciai tárgyalásokat és elkísérje Meriamot és családját Olaszországba.

A csaknem félórás találkozó a pápával szívélyes légkörben zajlott. Ferenc pápa köszönetét fejezte ki Meriamnek és családjának bátor tanúságtételükért és a hitben való kitartásukért. Meriam megköszönte a pápának azt a támaszt és vigaszt, amit számára a Szentatya és annyi sok más hívő és jó szándékú ember imája jelentett. Ferenc pápa egyiptomi származású titkára, Yohannis Gaid pápai káplán töltötte be a tolmács szerepét. A találkozó végén a pápa köszöntötte a szudáni család olasz kísérőit is.

Ezzel a gesztusával Ferenc pápa ki kívánta fejezni, hogy közel áll mindazokhoz, akik hitük miatt szenvednek, különös tekintettel az üldözött vagy vallásukban korlátozott keresztényekre. A pápa figyelemmel kíséri sorsukat és imádkozik értük – olvassuk a szentszéki szóvivő, P. Federico Lombardi SJ tájékoztatójában.

A szudáni asszonyt májusban halálra ítélték valamint 100 korbácsütést róttak ki rá házasságtörés miatt, mivel keresztényhez ment férjhez. Meriamet letartóztatták és 20 hónapos kisfiával, nyolc hónapos terhesen börtönbe zárták. Az ítélet az egész világon nagy felháborodást váltott ki, számos kezdeményezés született Meriam kiszabadítására. Az olasz kormány első perctől fogva azon fáradozott, hogy megmentse a szudáni keresztény nő életét.
Az első tárgyaláson, amelyen a halálos ítélet megszületett, a bíró arab néven szólította Meriamet, ismételten felszólítva, hogy térjen át az iszlám vallásra. „Keresztény vagyok, és nem követtem el semmiféle hitehagyást” – volt a fiatalasszony válasza. Szavaiért halálos ítélet és börtön járt. Letartóztatása után néhány héttel Meriam a börtönben hozta világra kislányát rendkívül nehéz körülmények között. „Megbilincselve szült” – magyarázta férje, aki amerikai állampolgár.

Június 23-án a szudáni bíróság a nő szabadon bocsátásáról döntött, azonban egy nappal később az „okmányok ellenőrzése” ürügyén ismét őrizetbe vették férjével és jogi képviselőjükkel együtt a repülőtéren, miközben az USA-ba akartak távozni.

Miután ismét szabadon bocsátották őket, a kartúmi amerikai nagykövetségen kértek menedéket. Meriam július 24-én amerikai útlevéllel elhagyhatta Szudánt. Családjával együtt elsőként Olaszországban állt meg, majd néhány nap múlva tovább folytatják útjukat New York felé.

(vm)