Oldalak

A fejlécben látható kép az Esztelnek-Csángotelep iskolájának udvarán található keresztről készült.

csütörtök, április 17, 2014

Nagyböjti gondolatok: Április 17. Nagycsütörtök

Olvass!
Kiv 12,1-8.11-14;
1Kor 11,23-26;
Jn 13,1-15

Elmélkedj!
Szűz és Anya, Mária, te, aki a Szentlélek ösztönzésére befogadtad az élet Igéjét a te alázatos hited mélységébe, amelyet teljesen odaajándékoztál az Örökkévalónak, segíts, hogy kimondjuk a mi „igen”-ünket, Jézus Örömhíre megszólaltatásának napjainkban minden korábbinál s

Cselekedj!
Végigelmélkedem a szenvedéstörténetet

Az elmélkedések gondolatait Ferenc pápa Evangelii Gaudium című apostoli leveléből válogatta a Bp. Margit krt-i Ferences Plébánia munkatársainak közössége.

ürgetőbb szükségében.

Szent három nap: Nagycsütörtök

Az esti szentmisével megkezdődik a Szent három nap, hitünk legnagyobb titkának, a megváltásnak három napos ünnepe, mely az egész egyházi év csúcspontjaként tündöklik.
Jeruzsálem - Útólsóvacsora terme - fr. Sz. archívuma
E Szent három nap során ismét átélhetjük Urunk szenvedésének, halálának és feltámadásának misztériumát. Ezek a napok arra szolgálnak, hogy felébresszék bennünk a vágyat, hogy csatlakozzunk Krisztushoz és odaadóan kövessük őt, Aki élete feláldozásig szeretett minket. A ma estével kezdődő szent három nap nem más, mint Isten emberek iránti szeretetének magasztos megnyilvánulása.

A szent három nap nagycsütörtökön az Úr Jézus utolsó Vacsorájának emlékére bemutatott szentmisével kezdődik, bár a délelőtt folyamán is van egy fontos szentmise – a krizma szentelési mise – a püspöki székhelyeken.
Nagycsütörtök az utolsó vacsora, az első Szentmise, az első Szentáldozás, az első papszentelés emléknapja - a testvéri szeretet és az egység parancsának estéje. Ezen az estén a templom, különösen is az utolsó vacsora terme. A Szentmisét bemutató pap Jézust képviseli, a hívek, az apostolokat. Jézus ezért ma különösen is nekünk mondja: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem...” Ezért, aki csak teheti, aki lelkileg felkészült rá, ma áldozik.
A Szentmise végén oltárfosztás van. A minden díszétől megfosztott templom a pusztaság és vigasztalanság képét mutatja. A terítőktől megfosztott oltár, mintegy, az apostoloktól elhagyatott, minden emberi vigasztalástól megfosztott Jézus képe. A szentmiseáldozat bemutatása szünetel, egészen addig, amíg az Úr fel nem támad.
Ez a nagy titkokat feltáró nap szentségimádással zárul, az Úr Jézus Getszemáni kerti halálos szenvedésére emlékezve. Máté evangéliumának elbeszélésből tudjuk, hogy Jézus arra kérte tanítványait, hogy virrasszanak vele, ám ők elaludtak. Ezek voltak számára a magány és az elhagyatottság órái, majd következett elfogatása és kálváriájának fájdalmas kezdete.
A pap az Eukarisztiát a Szentmise utolsó könyörgése után a mellékkápolnában rejti el, a tabernákulum üresen áll, hiszen elvitték közülünk a Mestert. Most elkísérhetjük az Úr Jézust a Getszemáni kertbe…

szerda, április 16, 2014

Hit nélkül nem lehet senki sem kedves Isten előtt... - Szt. Antal kilenced - hanganyag

Nagyböjti gondolatok: Április 16. Nagyszerda

Olvass!
Iz 50,4-9a;
Mt 26,14-25.

Elmélkedj!
Az örömteli evangelizáció a liturgiától nyeri el a szépségét, ebben naponta kérhetjük a jó dolgokat.

Cselekedj!
Mai fohászom: Őáltala, Ővele, Őbenne

Az elmélkedések gondolatait Ferenc pápa Evangelii Gaudium című apostoli leveléből válogatta a Bp. Margit krt-i Ferences Plébánia munkatársainak közössége.

hétfő, április 14, 2014

Esztelneki Ferences Templom nagy heti programja



1.     A jövő héten: hétfőn, reggel ½ 8-tól lesz szentmise.
2.     Április 15-vel, keddel elkezdődik Szent Antal tiszteletére a nagy kilenced, a szentmise délután 6 órától lesz. Érdemes ügyes-bajos dolgainkban a nagy szenthez fordulni segítségért, mert „Szent Antalnak imájára - Tenger enged, bilincs törik, - Az elveszett tagot, vagyont, - Ifjú és agg visszanyerik”.
3.     Szerdán reggel ½ 8-tól mutatjuk be a szentmisét templomunkban.
4.     Szerdán szeretnénk templomunk és annak környezetének nagytakarítását elvégezni az ünnepekre. Kérjük a kedves testvéreket, fiatalokat és időseket, férfiakat és nőket, hogy aki teheti, jöjjön és segítsen a nagytakarításban.
5.     Szerdán délután 5 és 7 óra között szentgyónási lehetőség azoknak, akik az ünnepekre el akarják végezni szentgyónásukat.
6.     Nagycsütörtökön ½ 6-tól megtartjuk a betegekért felajánlott szentségimádást, a kilenced 8-ik alkalmából és 6 órakor kezdjük az utolsó vacsora emlékére bemutatott szentmisét, utána virrasztó szentségimádás.
7.      Nagypénteken a szentsírhoz kitett perselybe összegyűlt pénzbeli adományt a szentföldön élő keresztények megsegítésére juttatjuk el az ott élő ferenceseken keresztül.
8.      Nagypénteken délután 3 órakor kezdődik a Keresztúti ájtatosság és este 6 órától kezdjük az ünnepi liturgiát, vagy népnyelven a csonka misét.
9.      Nagyszombaton délelőtt 10 órától délután 5-ig szentségimádás a szentsírnál. Igyekezzen mindenki legalább néhány percet időzni az oltáriszentség előtt.
10.                        A nagyszombaton este 8 órakor kezdődik a liturgikus szertartás: tűzszenteléssel és befejeződik a feltámadási körmenettel. Aki teheti, hozzon magával gyertyát, mind a tűzszentelés, mind pedig a keresztségi fogadás megújítása és a körmenet miatt.
11.                        Húsvétvasárnap reggel 7 órától lesz az ételszentelés itt a templomban a szentmisék pedig a megszokott vasárnapi sorrend szerint de. ½ 11 és este 6 órától.

Nagyböjti gondolatok: Április 14. Nagyhétfő

Olvass!
Iz 42,1-7;
Jn 12,1-11.

Elmélkedj!
A tanítvány tudja, hogy teljességgel oda kell adnia az életét, és ha Jézus Krisztus tanúja akar lenni, akkor akár a mártíromságig kockáztatni kell; hiszen az ő álma nem az, hogy ellenségeket gyűjtsön maga ellen, hanem az, hogy Isten szava meghallgattassék, és az ő megszabadító és megújító ereje megnyilvánuljék.

Cselekedj!
Imádkozom, hogy a világban egyre többen nyíljanak meg Isten felé

Az elmélkedések gondolatait Ferenc pápa Evangelii Gaudium című apostoli leveléből válogatta a Bp. Margit krt-i Ferences Plébánia munkatársainak közössége.

vasárnap, április 13, 2014

„Kezdjük el szeretni az Istent”- Virágvasárnap - hanganyag is

Nagyböjti készületünk záró akkordja a Virágvasárnap, de egyben nyitánya keresztény hitünk legmélyebb titkának is. Kettős hangulat, jellemző a virágvasárnapi ünneplésünkre. Először is ott van az elragadottság, az ujjongó tömeg, hozsannázó lelkülete, amelyre a barkaszentelés szertartása irányította a figyelmünket. De ugyanakkor ott van a passiónak, a szenvedésnek szinte elszomorító, lehangoló, fájdalmasan kiábrándító hangvétele is, amit az imént olvastunk fel az evangéliumból. Ezt a kettősséget nézzük meg egy kicsit közelebbről.

Szent János evangélista elmondja, hogy a jeruzsálemi bevonulásra Lázár feltámasztása után kerül sor, aminek sok szem és fül tanúja volt. Jézus szenvedése előtt olyan helyzetet teremt, amely egészen feltárta a zsidók előtt az ő Messiás voltát. Nagy tömeg gyűl össze, Jeruzsálemben, ahogy Szent Máté evangélista fogalmaz: „Megmozdult az egész város”(21,11). Sokan vannak a szem és fültanúk közül is ott. Keresik Jézust, látni akarják azt, aki feltámasztotta Lázárt. Még a templomban is róla beszélnek.
Azért is keresik, mert sokan tudnak a már kiadott Jézus elleni, elfogató parancsról. És lám mégis megjelenik Jézus. Szinte királyhoz illő jelenet, amint bevonul a tömeg között, de nem harci lovon, hanem egyszerű szamárcsikón. Milyen megrendítő, hogy a végtelen Isten emberré lévén nem harci paripán, hanem szelíd kis állaton, szamáron vonul be Jeruzsálembe. (A szamár a békének az állata, míg a ló a harcé.)
Az Úr Jézus országot akar szerezni nekünk, az örök boldogság, az örök élet országát, de nem lovon, csatatereken, hanem az odaadó, a béke, a kiengesztelődés lelkülete, a szolgáló szeretet által.
Jézus az Úrnak, vagyis Izrael Istenének a nevében jön, hogy hirdesse az Isten és ember közötti kiengesztelődést. A szó szoros értelmében senki soha nem jött és nem is jöhet az ő nevében, vagyis az isteni természetnek a hatalmával, csak maga Isten, az Isten egyszülött Fia. A szent liturgia felidéző és jelenvalóvá tevő cselekedetei tudomásunkra adják, hogy kicsoda ez a Jézus. Maga az Isten.
Nemcsak ő maga állítja ezt magáról, hanem az összegyűlt tömeg is mintegy ezt a mély valóságot fedezi fel. Pálmaágakkal a kézben válaszol Jézusnak mintegy kinyilatkoztatásba öltöztetett bevonulására. Az állatok szolgálata mellett megjelennek a növények is: a friss ágak, amelyeket puha szőnyegként eléje terítenek. Az egész föld hódol a Teremtő előtt, a leterített ruhákban pedig az emberi civilizáció és kultúra borul le szerényen az Úr lábai elé.
A tömeg így köszönti Jézust: „Hozsanna Dávid fiának! Áldott, aki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!” Ezek a szavak a sátrak ünnepére utalnak, amikor a hívek pálma-, mirtusz- és barkaágakkal járják körbe az oltárt. A nép ezeket a szavakat most Jézusra alkalmazza, akiben meglátja, hogy az Úr nevében jön, hogy Ő a Messiás. Jézusban tehát felismerik azt, akiben Isten jelen van közöttünk. Izraelnek ez a reménykiáltása az egyház kiáltásává vált ahhoz, aki új módon jött el közénk az Eucharisztiában, az Oltáriszentségben. Köszöntsük Őt, aki testével és vérével elhozta Isten dicsőségét a földre, s ma újra megjelenik köztünk az oltáron a kenyér és a bor külső színe alatt.
A tömegnek ezt az ujjongását szeretnék elhallgattatni a farizeusok. „Mester tiltsd meg ezt tanítványaidnak”- mondják. De az isteni kinyilatkoztatásnak semmi, ami emberi nem állhat ellen. „Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak megszólalni.”
Nem lehet ezt az isteni kinyilatkoztatást beszűkíteni, az emberi kisméretű intrikákkal teleszőtt világába. Nem lehet a sötétség, félelmetes mélységében hagyni tovább a megváltásra szoruló emberiséget. Jézus itt tudatosan vállalja, azt a küldetést, amit magában hordoz és, amit már tanító útján is hangoztatott. „Világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz bennem, ne maradjon sötétben”. Jézus küldetése beteljesedésének a közeledtét tudatosan is elfogadja. „Eljött az óra, amikor megdicsőül az Emberfia!”
De azzal is tisztában van, hogy megdicsőülésének az órája nem ez a bevonulás. Tudja azt, hogy az Isten dicsősége nem az emberek magasztaló szavától függ, nem is az által jön létre, hanem az létezik, és az majd megmutatkozik a maga teljességében, mélységében, úgy ahogyan majd az Isten megmutatja.

A liturgia felszólít ezen a napon minket, ma élő Krisztuskövetőket, hogy kövessük Jézust ezen dicsőséges útján, amely az élet sűrűjéből, az igazi dicsőség felé, a mennyei Jeruzsálem felé vezet minket. De vigyáznunk kell, hogy utat ne tévesszünk, mint a jeruzsálemi tömeg, amely akkor csúszott el, amikor csak a földi dicsőségben és a csodavárásban akart követője maradni Krisztusnak.
Ennek következtében azok az emberek, akik ma, a bevonuláskor örömmel éljenzik Jézust, pár nap múlva, amikor keresztjét hordozva kimegy a városból gúnyolódva fognak kiáltozni. A kezek, amelyek ma pálmaágakat törnek le az út menti fákról, hogy azzal integessenek a bevonuló királynak, néhány nappal később már ökölbe szorulva csapkodnak Jézus felé. Akik most levetik ruháikat, hogy az Úr elé terítsék a porba, végig fogják nézni, hogy Jézus a kereszt súlya alatt többször is a porba roskad, s a Golgotán tétlenül szemlélik majd azt is, ahogyan megfosztják ruháitól. Akik ma azt kiáltják, hogy „Áldott, aki az Úr nevében jön” (Jn 12,13), a kereszt alatt állva azt fogják majd gondolni, hogy „átkozott, aki a fán függ”. Az a nép, amely most magabiztosan és lelkesen követi az Urat, szenvedését és halálát látva elfordul tőle, és félelmében elfut.
Krisztus követéséhez nem elég a pillanatnyi lelkesedés! Mert amikor jönnek a próbatételek, és jön a szenvedés vagy az üldözés, az ember könnyen meginog. Aki csak felszínesen ismeri Jézust, az nem fog mellette kitartani. Aki csak a szép és ünnepi pillanatokban akar Jézus mellett lenni, az rossz úton jár. Ha hűségesen ki akarunk tartani mellette, akkor el kell mélyítenünk hitünket. Fel kell vennünk és hordoznunk kell mindennapi keresztünket, hogy megerősödjék a vállunk.

Nálunk, mai krisztuskövetőknél a virágvasárnap dicsőséges bevonulása csak egy bevezetés és előkészület ahhoz, hogy azt a Krisztust követhessük, aki a kereszt vállalásával jutott el a feltámadás dicsőségébe. Jézus maga is bátorít bennünket: „Jöjjetek hozzám, akik fáradtak vagytok, és én felüdítelek titeket.”
De ugyanakkor figyelmeztet, arra is, hogy a Krisztus-követésben nem szabad megállni az érzelmek diktálta kellemes légkörnél, talán mondhatjuk a dicsőség légkörénél, hanem tovább kell menni a keresztutat is vállalva egészen a feltámadásig. Nem hiteget, hanem józan öntudatos elhatározást igényel tőlünk: „aki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát vegye fel keresztjét és úgy kövessen”. Talán virágvasárnap hív bennünket a leghatározottabban. Ezt fejezi ki a liturgiánknak a már említett kettős hangulata is.
A szinte extázisba torkoló tömeg, hozsannázó hangulatát fölváltja a liturgia, a passió, a szenvedés hangulatával. Ez a hangulat kap központi helyet a szentmisében és ez lesz nyitánya keresztény hitünk legmélyebb misztériumának, húsvét titkának.
A szenvedés sötét fenyegetettsége ott van a farizeusok, írástudók gyűlölettől izzó magatartásában. De ott van Jézus lelkében is. Ott van a meg nem értett istenember fájdalma, akkor, amikor Jeruzsálem megpillantásakor sírva fakad: „Bárcsak fölismernéd te is legalább ezen a napon, ami békességedre szolgál”. Nem az önmagáért való félelem az, ami olyannyira elfoglalja, hanem azon ember miatt érzett fájdalma, szenvedése, aki újra meg újra visszautasítja a minket mindvégig szerető Isten szeretetét.
A belső szenvedés sokszor sokkal fájdalmasabb, mint a fizikai fájdalom. Isten legnagyobb fájdalma, szenvedése az, hogy végtelen szeretetét az ember nem fogja fel teljes mértékben, és nem válaszol erre a szeretetre. Pedig az embernek erre a szeretetre adott válasza biztosíthatja az üdvösségét.
Valamiképpen erre döbben rá élete vége felé Szent Ferenc atyánk, amikor egy éjszakai imádkozás után fájdalmasan állapítja meg: Nem szeretjük eléggé a Szeretetet, vagyis magát Istent. De ugyanakkor buzdítja testvéreit, buzdít bennünket is, és minden keresztényt: Kezdjük el szeretni az Istent.

Krisztus szenvedése, kereszthordozása, halála és a halálból való föltámadása, az Ő irántam való végtelen szeretetét bizonyítja, ami valamiképpen az Eukarisztiában összpontosul. Éppen ezért az üdvösség szentségének, a szeretet szentségének, az Oltáriszentségnek a vétele erősítsen minket hitünkben, hogy mindvégig hűségesek maradjunk a mi Urunkhoz, Jézus Krisztushoz! Ámen!

szerda, április 09, 2014

Nagypénteki gyűjtés

Nagyböjti gondolatok: Április 9. Szerda

Olvass!
Dán 3,14-20. 91-92.95;
Jn 8,31-42

Elmélkedj!
Ezért az evangelizáló embereken megérződik „a nyáj szaga”, és a nyáj pedig hallgat a szavukra. Az evangelizáló közösség így állítja rá magát a közös útra másokkal.

Cselekedj!
Ajándékként élem meg a másik különbözőségét

Az elmélkedések gondolatait Ferenc pápa Evangelii Gaudium című apostoli leveléből válogatta a Bp. Margit krt-i Ferences Plébánia munkatársainak közössége.

kedd, április 08, 2014

Oscar Romero érsek munkája és élete

Nagyböjti gondolatok: Április 8. Kedd

Olvass!
Szám 21, 4-9  
Jn 8, 21-30

Elmélkedj!
Az evangelizáló közösség naponta a munkájával, illetve a gesztusaival áll mások elé, áthidalja a távolságokat, szükség esetén lealacsonyítja önmagát a reményvesztettek miatt, gondját viseli az emberi életnek, és így kerül kapcsolatba a szenvedő Krisztus testéhez tartozó emberekkel.

Cselekedj!
Ma időt szánok családomra. /közösségemre/

Az elmélkedések gondolatait Ferenc pápa Evangelii Gaudium című apostoli leveléből válogatta a Bp. Margit krt-i Ferences Plébánia munkatársainak közössége.