Gianna Patuelli nővér a szegényeket akarta szolgálni a peremvidékeken, de a sclerosis multiplex megakadályozta ebben. Állapota fokozatosan romlott, és rá kellett döbbennie, hogy ő maga is szegény, mindenekelőtt saját magával kell együtt élnie.
Amikor Gianna nővér belépett a Mária Szolgálóleányai Ferences Nővérek
Kongregációjába, egyrészt Isten kezébe helyezte életét, másrészt
egészen konkrétan szerzetestársai kezébe helyezte önmagát: ők viselik
gondját, segítenek neki enni, mosakodni. Az idén negyvenkilenc éves
szerzetesnővér nem így képzelte el az életét, amikor eldöntötte, hogy
belép a kongregációba.
Nem volt könnyű számára ez az út. Már döntött a megszentelt élet mellett, kérte felvételét a nővérek közé, amikor harmincéves korában diagnosztizálták nála a betegséget. Szerelmes volt az Úrba, tele volt álmokkal, szerette volna a perifériákon élő fiatalok között tölteni az életét, Assisi Szent Ferencet követve. Döntését hosszan mérlegelte, mert erősen kötődött családjához, barátaihoz, szerette tanítói hivatását, plébániáját a Ravenna környéki Russiban. Végül sikerült elhatároznia magát, ám egy hónappal később egy kivizsgáláson fény derült a betegségére.
Nem volt könnyű számára ez az út. Már döntött a megszentelt élet mellett, kérte felvételét a nővérek közé, amikor harmincéves korában diagnosztizálták nála a betegséget. Szerelmes volt az Úrba, tele volt álmokkal, szerette volna a perifériákon élő fiatalok között tölteni az életét, Assisi Szent Ferencet követve. Döntését hosszan mérlegelte, mert erősen kötődött családjához, barátaihoz, szerette tanítói hivatását, plébániáját a Ravenna környéki Russiban. Végül sikerült elhatároznia magát, ám egy hónappal később egy kivizsgáláson fény derült a betegségére.
A folytatás ITT a Magyar Kuríron olvasható
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése